Az Afrika Másként Alapítvány 2016-ban jött létre, Maliban, Szenegálban, Ghánában és Zambiában működünk. Mottónk: „Jövő és Esély Otthon!” Olyan fenntartható projekteken dolgozunk, amelyeket a helyi közösségekkel együttműködve, azok igényei alapján alakítunk ki, és amelyek pályázati forrásokból és saját eszközeinkből valósulnak meg. Gyerektámogatási programjainkban tehetségés, rászoruló gyerek számára biztosítjuk a hozzáférést az oktatáshoz általános iskolától az egyetemi diplomáig és iskolán kívüli tevékenységet szervezünk ( sport, kézművesség, kirándulás, környezetvédelmi oktatás) illetve, ismeretanyagot adunk át ( felvilágosító és higiéniai oktatás). Alapítványunk 2018 óta közhasznú. Tevékenységünkről bővebben a www.afrikamaskent.hu oldalon olvashatsz.
Adományoddal egyik legfontosabb oktatási programunkat támogatod.
Ghánában, Szenegálban és Maliban nagy probléma a gyorsan növekvő népesség (évi átlag 2,5%). Az iskolákban sem felvilágosító, sem kapcsolódó higiéniai oktatás nincs a serdülők számára. Az ismeretek hiánya és a helyi hagyományok miatt a családokban sincs ilyen tudástranszfer. A kamaszok általában semmit sem tudnak a saját testükről, reproduktív szerveikről, azok működéséről, így teljes mértékben tudatlanul létesítenek szexuális kapcsolatot, nősülnek meg/mennek férjhez, szülnek gyerekeket. A kulturális hiedelmek miatt ahelyett, hogy a testi folyamatokat természetes testi funkcióként ismernék meg, illetlenségnek és kínosnak, tisztátalannak tartják. Mindez megfosztja őket attól, hogy fizikailag és szellemileg egészségesen közelítsenek a testük működéséhez és megértsék annak változásait.
Az alapítvány által oktatott MFM-Projekt Ciklus Show© és Titkos Küldetés Program© a testi folyamatok kedves, látványos, játékos bemutatása mellett rengeteg ismeretanyagot ad át könnyen megjegyezhető formában. Végigvezeti a serdülőket a termékenység testi folyamatain és a férfiúi felelősség szabályain. Megismerteti velük testük működésének alapvető összefüggéseit, különlegeségét oly módon, hogy az annak pozitív és csodálatos voltát erősíti meg. A program a lányok számára kiegészül a menstruációs naptár használatának és mosható egészségügyi betétek készítésének oktatásával is.
Csak röviden...
Küldetésünk
Salimata még csak 15 éves. Egy éve még iskolába járt, a barátnőivel nevetett, és titokban arról álmodott, hogy egyszer tanárnő lesz. De az álmai hirtelen szertefoszlottak. 14 éves korában férjhez adták egy fiatalemberhez, akit alig ismert.
Egy évvel később, már anya. Gyermeke sírására ébred hajnalban; de ő maga is még csak egy gyermek. Nem tanították meg neki, hogyan működik a teste, mit jelent a házasság, és milyen felelősséggel jár az anyaság. Ahogyan a férje sem tudta, mit jelent egy fiatal lány testének tisztelete, az együttlét felelőssége.
Salimata története nem egyedi. Maliban és sok más helyen még mindig lányok ezreit kényszerítik házasságba gyermekkorukban, megfosztva őket az oktatás, a játék, és az álmodozás lehetőségétől. De ennek nem kellene így lennie!
Segítsünk együtt!
Támogatásoddal lehetőséget adhatunk a fiatal lányoknak arra, hogy tanulhassanak, hogy megismerjék saját testüket, hogy eldönthessék, mikor készek az anyaságra. Oktatási programokkal és közösségi támogatással valódi változást érhetünk el.
Tegyél ezért, és segíts nekünk egy olyan jövőt építeni Nyugat-Afrikában, ahol minden lány és fiú ismeri a testét, annak működését és így egészéges testudattal, bűntudat , szégyen és tabuk nélkül nőhet fel!
Hatásunk
„Már nem félek” – Sok fiatal lány számára a menstruáció ijesztő és szégyenteljes élmény lehet. A támogatásod révén oktatási programokat biztosítunk, hogy megtanulják, hogyan gondoskodjanak magukról félelem és bizonytalanság nélkül.
„Van kihez fordulnom” – A program nemcsak tudást ad, hanem egy támogató közösséget is épít. A kamaszok megtanulják, hogy nincsenek egyedül, és bátran kérhetnek segítséget.
„Hiszek a jövőmben” – Az egészséges felnőtté válás tudással kezdődik. Az adományboltunk bevétele segít abban, hogy a lányok és fiúk felkészülten és magabiztosan építsék saját jövőjüket.
A textilekről
Alapítványunk elsősorban Maliban, Ghánában és Szenegálban dolgozik, így a termékválaszték kialakítása során az ajándéktárgyak az adott országra jellemző szövetmintákat felhasználó textilekből készülnek.
G
GHÁNA tipikus szövete a kente, melynek története a XVII.századra nyúlik vissza, a mai Ghána területén fekvő Ashanti birodalomba. A kente elnevezés az akan “kenten” szóból ered, ami kosarat jelent. Eleinte raffiát és pálmarostot használtak a szövéshez, ami által kosárra hasonlított a szövet.
Az akan legenda szerint két vadász figyelte meg a pókot, hogyan szövi a hálóját, és a pókhálót utánozva hozták létre azt a különleges szövési mintát,ami a kentét jellemzi. Az ashanti népi mitológiában a pók vagyis Anansi egy olyan karakter, aki ravaszságával,kreativitásával és okoskodásával mindig túljár az erősebb eszén. A kente szövetet 4-5 cm széles csíkokban szövik, élénk,gazdag színváltozatban. Több, mint 300 féle minta létezik és mindegyiknek meg van a maga jelentése. Az Ashanti Királyságban, amikor egy új mintát szőttek a takácsok, előbb felajánlották a királynak. Ha a király lemondott a mintáról, csak akkor használhatták a szövetet.
Főleg ünnepi viseletként használják a mai napig Ghánában az Akan és Elefántcsontparton az Ewe népcsoport. A férfiak tógaként tekerik magukra, a nők kis mellénynek és szoknyaként tekerve viselik.
A szövet színeinek is jelentősége van, a fekete például az érettséget jelenti. A tinédzsereknek fekete mintás szövetet szokás adni, hisz életük egy új szakaszba lépett. Ezentúl a fekete intenzív sprituális energiával is bír. A Zöld a növényekhez, a betakarításhoz, lelki megújuláshoz és fejlődéshez kapcsolódik, sokszor azért viseik, hogy fenntartsák a békét az erdő szellemeivel. A Kék a békét,harmóniát és a szeretetet jelenti, azt a fajta szabadságot, amit a kék ég és az óceán kék hullámai jelentenek. Az Arany a vagyon, a dicsőség, a társadalmi státusz jelképe. Régebben csak az uralkodók, vagy magas rangú tagjai a társadalomnak viselhettek arany szállal szőtt kentét. A Rózsaszín az élet nőies oldala, az anya és gyermeke közötti gyengéd kapcsolatot képviseli, azt a fajta gyengéd szeretetet, amit a nők mutatnak a férfiak felé, így segítve őket kiteljesedni és nagyszerű dolgokat elérni. Általában a nők viselik és főleg az esküvőjükön. A Fehér a tisztaság, a szakrális rítusok és főleg az ünnepet jelképezi, gyakran viselik a fehér alapon élénk színű kentét esküvőkön. A Piros szín a vér színe, a halált, vérfürdőt, politikai hangulatokat is jelenthet. A sárga a szépség, a kincs és a termékenység, a végtelen napsugár színe, nem csoda, hogy olyan sok mintán ragyog ez a szín
M
MALI tipikus mintája a bogolan. A bogolan szó szerint Mali földjéből, erdeiből, folyójából és napsütéséből készül.” Bambara nyelven a bogolan vagy bogolanfini szó „sárból készültet” jelent. A bogolan az egyik egyedülálló, és szokatlan afrikai textília, amely alapvetően a szub-szaharai nyugat-afrikai országokra, elsősorban azonban Malihoz és a Niger folyó parti államokhoz, de legismertebb formájában a bambara törzshöz kötődik.
A bogolant évszázadok óta készítik és használják elsősorban Maliban és Burkina Faso-ban. Az ’1980-as évek óta újra virágkorát éli, nemcsak ruházati, hanem lakásdíszítő textíliák formájában is. Előszeretettel hordják a bambara, dogon, bobo és senufo törzsek tagjai, mindegyik a saját díszítőelemeit használva. Korábban a bogolant kizárólag nők készítették, akik a technikát és a mintákat az anyjuktól és idősebb nőrokonaiktól tanulták meg. Elkészítése nemcsak technikai tudást, hanem az egyes minták ismeretét is igényli. Manapság a szövés férfimunka lett, csak a festés maradt részben a nők dolga. A legújabb bogolan készítők a fiatal férfiak közül kerülnek már ki.
A bogolan alapját keskeny, kézzel szövött, 15 centi széles csíkokból varrják össze, hogy elérjék a szükséges szélességét. Ezt követően festik meg valamilyen alapszínre (vörös, sárga, barna, kheki), majd díszítik mindenféle szimbólummal. A színezőanyag gyártása és a minták felvitele, megfestése többnyire a nők feladata, akik ez többéves tanulást követően végezhetik önállóan. Kizárólag természetes alapanyagú színezéket használnak, melyet egy speciális fa kérgéből főznek ki (vörös) illetve egy másfajta fa (n’gallama) szárított és porított levelének (sárga) vagy gyökerének beáztatásából nyernek. A festett anyagot a napon szárítják meg. A színezést követően egy ecset, vagy bambusz ágacska, madártoll segítségével festik rá a közel egy évig, cserépedényekben erjesztett, vasban gazdag iszappal a szimbólumokat, szabad kézzel, vagy pedig valamilyen minta használatával, úgy, hogy többször, több rétegben körberajzolják. Az iszapot a Niger folyóból hozzák. Az iszap oxidálódik a természetes alapfestéssel, és miután kimossák az anyagból, tömör, tartós, kimoshatatlan fekete színnel festi meg a ráfestett mintázatot az anyagon. A motívumok sokszor kulturális jelentést tartalmaznak: történelmi eseményeket, a bambarák egyik fontos állatát, a krokodilt, mitológiai tárgyakat, a harcosokat csatára hívó dobot szimbolizáljál. A tradicionális bogolan általában kontrasztos kétszínű (sárga-fekete), tudnak fehér színt vinni bele egy szappan-sheavaj-klór keverékkel; bordó színt egy afrikai fafajta kérgéből, és barnát a szentjánoskenyérfa leveléből. De az alapfestést teljesen ki tudják mosni az anyagból és ilyenkor helyreállítják az eredeti fehér(es), krémszínű alapszínt, melyen megmarad a fekete festés.
A bogolanból készült ruhát tradicionálisan a vadászok viselték, a környezet színeihez igazodó mintázatuk nemcsak a rejtőzést tette lehetővé, de a hiedelem szerint védelmet adott, és rögtön nyilvánvalóvá tette a foglalkozásukat. A bogolan ugyancsak jelen volt a nők fontos életállomásain: bogolánba burkolóznak a lányok a felnőtté válási szertartást (női körülmetélés) és rögtön a gyerekszülést követően. A hitük szerint a bogolán ilyenkor megvédte őket a gonosz szellemektől.
A mai bogolanok elvesztették már szimbolikus jellegüket, nagyrészt dekorációs célokra használják őket. Az utóbbi két évtizedben a bogolan a mali identitástudat fontos része lett, gyakran feltűnik kormányrendezvényeken, hivatalos publikációkban. A helyi kultúrával, a nemzeti örökség eszméjével azonosítják.
S
SZENEGÁL és a patchwork. Szenegálban az ember jártában keltében „baye fall”-okba botlik, akik patchwork-szerű ruhákban koldulnak az új szélén. A baye fall közösség (ejtsd: bajfall) alapítója Ibrahima Fall, aki a nagy murid marabu, Cheikh Ahmadou Bamba marabu első tanítványa. Cheick Amadou Bamba a XIX. században létrehozta a Mouride testvériséget, a szufi iszlám egyik ágát, amely befolyásos szerepet játszik Szenegálban.
Amadou Bamba követői a békés, fizikai munkán alapuló élet értelmét hirdetik.
Ibrahima Fall teljes egészében Bamba szolgálatának szentelte magát, és gyakran figyelmen kívül hagyta saját szükségleteit, beleértve az evést, a böjtöt, az imádságot és az öngondoskodást. Az idő múlásával ruhái megkoptak és foltozottak lettek, tükrözve önzetlen odaadását. Így jött létre a Baye Fall filozófiája és hagyománya, a patchwork ruházat.
A patchwork ruha a szenegáliak számára az egyetemességet szimbolizálja – lehetsz muszlim, és egyben megőrizheted a saját kultúrádat is.
